Gyógynövények

Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján, gyógyászati célokra használtak vagy használnak. Szűkebb értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.

Gyógynövények története

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövény kísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai

  • Alkaloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, vérehulló fecskefű, kender, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics).
  • Cserzőanyagok: Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).
  • Glikozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyviráglevél).
  • Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, közönséges cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).
  • Keserű anyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).
  • Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicegyökér, kankalingyökér, szappangyökér).
  • Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).
  • Vitaminok: A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

A gyógynövények felhasználása

  • A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja, (izolálja) a hatóanyagokat és azt tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban hozza forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó (digitális), az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő (ergotamin, ergotoxin, ergometrin), amétengfűből vérnyomáscsökkentő (vincamin), a nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló (atropin), a macskagyökérből nyugtató (valerin), a mákgubóbólfájdalomcsillapító (morfin), köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.
  • Élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.
  • Kozmetikai ipar: A szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.
  • A bőriparban, a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.
  • Dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkorófű, szagosmüge) illatanyag javítására használják.
  • A népi gyógyászatban

A gyógynövények gyűjtése

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket virágzás előtt és alatt,

Termést a teljes érés idején,

Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

  • Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
  • Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
  • Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

Szárítás

  • A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Például padláson)
  • A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához, még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolás

  • Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.

Gyógynövények a legöregebb füvesembertől a bükki Gyuri bácsitól.